2020. április 6., hétfő

2020.04.06. hétfő 8.b és 04.08. szerda 8.a Ének

Írd a füzetbe a következőket:
ROMANTIKUS OPERA
Az olasz operai hagyományokat újítja meg Puccini, aki műveiben a mindennapi életről ír.
Puccini új, nagy sikert hozó zenei-receptje: egzotikus tájakba helyezett mély emberi érzések.
-         A képzeletbeli Kínában a Turandot, a „Tiltott városban” Pekingben
-         A viszonylag valósághűen megjelenített Japánban játszódik a Pillangókisasszony
-         Egy párizsi padlásszobában a Bohémélet  
-         A Tosca Rómában
Ezekben az operákban – kivételt a Turandot képez – az életükkel fizető nők mind a reménytelen szerelem áldozatai, a férfi főszereplők pedig vagy gazemberek (ha baritonok), vagy szeretők (ha tenorok), de bármilyen is a szerepük az operában csak a díva halálához vezető úton kaptak szerepet. Két operája melynek vége nem tragikus, - A nyugat lánya és a Turandot.
Puccini operái egységet alkotó zenedarabok: az áriáknak nincs jól behatárolható kezdetük és végük, hanem folyamatos zenei folyamatba vannak illesztve.
Hallgasd meg a Pillangókisasszonyból a Zümmögő kórust!
Folytasd a füzetbe!
A XIX-XX. SZÁZAD FORDULÓJÁNAK ZENÉJE: IMPRESSZONIZMUS
ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK:
1. a romantika érzelemvilágának túlfokozása után új utak keresése
2. a német zene egyeduralmának megdöntése
3. a társművészetekkel párhuzamosan fejlődve új nyelvezet alakul ki.
A ZENEI IMPRESSZIONIZMUS:
Impresszió = benyomás. A századforduló jellegzetes irányzata nevét az egykorú festészetből kölcsönzi, lényege a művész felfokozott érzékenysége és közvetlen reagálása a benyomásokra.
A társművészetekhez hasonlóan a zene is inkább megsejtet, színeket és benyomásokat tükröz, elsősorban hangulatokat, képeket, érzéseket kíván megragadni. Természeti képek, jelenségek ábrázolása: pl. felhők gomolygása, a víz és a szél játéka, mediterrán tájak ragyogása.
Zenekari hangzás: pasztellszínek. Szordinált (hangfogóval tompított) vonósok és rézfúvósok, halk fafúvók, puha hárfa futamok.
Tonalitás felbomlása: az egészhangú skála használata a lezáratlanság érzetét kelti, az akkordok elvesztették egykori jelentőségüket, elsősorban hangfoltok és színhatásokként szerepelnek.
Fő képviselői:
Claude Achille Debussy (1862-1918) és Maurice Ravel (1875-1937) francia zeneszerzők
Tankönyv 84-85-86. oldalán olvashatsz róluk!
Hallgasd meg néhány részletet!
Debussy: Gyermekkuckó- Golliwog’s cakewalk
Ravel: Boleró